Azért kettős a cím, mert egy posztban szeretnék két kiemelkedő albumot ajánlani.
Lehet vitatkozni arról, hogy merrefelé tart a psytrance és különfélei ágai, mi várható a jövőben, haldoklik-e a szcéna, vagy egyszerűen csak popuralizálódik, de én nem szeretnék ilyesfajta vitákba belemenni.
Inkább csak fogom ezt a két albumot, és miközben hallgatom, arra gondolok, hogy teljesen mindegy, hogy 1999-et vagy 2007-et vagy 2034-et írunk-e, mert ez a zene annyira időtlen, annyira tökéletes és annyira pszihedelikus, hogy nem lehet mást tenni, csak elveszni benne, totálisan.
Ha ilyen lesz a jövő, mint ez a két 2007-es album, akkor szeretettel várjuk.
Vishnudata 1980-as születésű finn úriember, multi-instrumentalista, gyermekkorától kezdve a zenének szenteli életét, egy tinédzser-kori acid trip után pedig végleg az elektronikus zene mellett teszi le esküjét. Dreamforce című albuma idén májusban jelent meg, előtte azonban Instant Sadhu néven jelentetett meg egy lemezt, 2002-ben, amiből 3000 példány fogyott el csak Európában.
A Dreamforce nem egyszerűen “egy psytrance lemez”. Nem csak az teszi különlegessé, hogy tehetséges vendégművészek közreműködnek rajta (fuvola, gitár, ének, torokének) hanem, a stíluskavalkád, amit Valo Lankinen játszi könnyedséggel teremt meg. Van itt csodálatos Sphongle-magasságokba emelkedő chill ( az albumot keretező Neha és Peace Within), jazz-funk, drum ‘n’ bass, és természetesen finn seggrázós trance, és jó adag progresszívitás … A Psyreviews egyszerűen csak klasszikusnak nevezi, és Hallucinogen mellé emeli Vishnudatát.
Szerintem kezdjétek el hallgatni.
http://rapidshare.com/files/69652279/vishnudata_-_dreamforce_2007__1_.rar.html
http://rapidshare.com/files/69659338/vishnudata_-_dreamforce_2007__2_.rar.html
A Twisted records nem arról híres, hogy nagyon melléfogna az alkotók felkarolásában és karrierjük egyengetésében. Prometheus neve psytrance körökben a világon mindenütt ismertté vált 2005-ös Robot-O-Chan című művével. Azt, hogy a debütáló lemez szintjét überelni is tudja, csak most februárban vált hihetővé.
Sokat nem fecsérelném a szót, mert a Corridor of Mirrors magért beszél, sőt üvölt. Fantasztikus hangzás; dallamok pont ott, ahol szükségesek; tökéletes mennyiségű csavarás. Brilliáns.
http://rapidshare.com/files/10521287/Prometheus_-_Corridor_of_Mirrors-2007-gEm-psynew.blogspot.com.rar
3 hozzászólás
Hozzászólások RSS TrackBack Identifier URI
Szólj hozzá
nem tudom, lehet-e kérni? van ugyanis egy két részes 1968-as paul horn lemez, az inside the taj mahal, amit már régóta nem sikerült beszereznem. hátha neked hátha megvan/el tudod érni… előre is köszi! (a stílusa egyébként new age)
Prometheus nagyon tetszett ozorán
Te, ez a Vishnudata egy akkora szétesés, hogy öröm hallgatni. Teljesen nem 100-as a srác.